Djerba

Tunéziát többnyire a napfénnyel, a tengerrel, az európai ember számára oly izgalmas arab kultúrával azonosítjuk, és Djerba szigetére talán fokozottan is érvényesek ezek az asszociációk. Az ország déli részén, a líbiai határnál lévő szigeten az esztendő 344 napján süt a nap, és a sekély tengervízben, a hűvösebb hónapokban is lehet fürödni.



Djerba szigetéről ezernyi legendát örökített meg a szájhagyomány. Miután Trójából elmenekült Odüsszeusz, egy szigeten talált menedéket, ahol különleges lótuszt fogyasztottak az emberek. A djerbiak meg vannak győződve, hogy ez a sziget az ő otthonuk, s itt tartotta annak idején fogva Kalüpszó az ithakai királyt.

Mindenesetre a görögök után megfordultak itt a rómaiak is, sőt itt született a két uralkodójuk, Gallus és Valerianus.

De a legenda övezi Ghirba, a középkorban nagy hírnévnek örvendő zsinagóga létrejöttét is. E szerint egy szent kő pottyant le az égből, ez jelölte ki a templom helyét, majd megjelent egy misztikus idegen lány – ghirba-, aki az építők segítségére sietett. Róla kapta a nevét az épület, melynek árkádjai alatt zarándokok pihennek meg.

Djerbán nem hagyományos értelemben vett falvakban, városokban, hanem elszórt családi tanyákon, menzeleken élnek a helyiek. Jószerével egyetlen igazi városa van, Houmt Souk, ahol Sidi Zituni szentélyében a helyi népviselet, kézműipar remekeiben gyönyörködnek a látogatók. S elvarázsolja a turistát a sziget 213 mecsetje, megannyi minaretje, nyüzsgő bazárja és hosszan elnyúló homokos part, ahol oly jó fürdés után heverészni.

Djerba szállás árai és szállásfoglalás itt.