Arabica és robusta: mi a különbség, melyik a jobb kávé?
A kávécserjének valójában nem csak 2, hanem közel 120 faja ismert, ám a világ kávétermesztésének 98%-át ez a két faj, a Coffea arabica és a Coffea canephora (másnéven robusta) adja. A kávé őshazája a mai Etiópia területe, innen terjedt el a kávéfogyasztás hagyománya már a középkorban: ekkor még kizárólag az arabica faj termését fogyasztották, amely nevét onnan kapta, hogy az arabok készítettek először italt belőle.
Az arabica cserjéje 3-5 méter magasra növő, kifejezetten kényes, érzékeny növény. Kizárólag a Ráktérítő és Baktérítő közti trópusi, szubtrópusi területeken, 1000 méter feletti magasságon érzi jól magát, de igazán az 1500 méter körüli tengerszint feletti magasságot kedveli. Nem kedvez neki a tűző nap, viszonylag nagy a csapadékigénye, és számtalan kártevője ismert. A növénynek 5-7 év kell, mire termőre fordul. A kávécserje termése a kávécseresznye, egy pirosas, barnás bogyós gyümölcs, amely rendszerint 2 kávészemet tartalmaz. A cseresznyék nem egyszerre érnek be, így csak kézzel szüretelhetők.
A kávé fogyasztása már világszerte elterjedt, mikor az 1800-as évek legvégén, egy Afrika-expedíció során véletlenül felfedezték a közkedvelt arabica cserjék rokonát, a robustát. A robusta cserjék magasabbra nőnek, akár a 10 méteres magasságot is elérhetik, szemben az arabica kb. 6-7 méteres magasságával, a nevét is innen kapta a növény. Bár termése és magjai is apróbbak, mint az arabicának, és kicsit lassabban is érik meg a kávécseresznye, azonban sokkal több termést hoz. És ami a legfontosabb: jól bírja a tűző napot, kevésbé vízigényes, már 200 méteres tengerszint feletti magasságon is termeszthető, és a kártevőknek is jobban ellenáll.
Na de mi a helyzet a két növényből kinyerhető kávébabbal? Nos, az arabicának lényegesen magasabb a cukor-, valamint a zsírtartalma, a robustában ellenben több a fehérje és a koffein is. Emiatt az arabicából készült kávé ízgazdagabb, íze kifinomultabb, selymesebb, a robusta viszont testesebb, karakteresebb. Az arabicának inkább a világosabb, a robustának a sötétebb pörkölés áll jól. Magasabb fehérjetartalma miatt a robusta több cremát ad: így nevezik a friss kávé tetején lévő krémes habot.
Felesleges tehát győztest hirdetnünk, hiszen eltérő ízviláguk miatt mindkét fajtának megvan a helye a kávékultúrában: míg az arabicából finomabb tejeskávé, cappuccino készíthető, egy karakteres olasz eszpresszó elképzelhetetlen lenne robusta nélkül. Az instant kávékban is előszeretettel használnak robustát magasabb koffeintartalma miatt. Igazán fontos szerepe a robustának viszont a kávéblendekben van: a blendelés, vagyis a különböző fajták megfelelő keverése segít kihozni az eltérő kávéfajtákból a legjobbat. Akárcsak egy jó cuvée esetében, a kávéblendelés igazi művészet, nagy szakértelmet igénylő művelet, melynek segítségével mindenki megtalálhatja az ízlésének megfelelő kávét. A blendelés segít abban is, hogy évről évre, eltérő időjárási körülmények ellenére is a megszokott ízekkel találkozzunk, ha megkóstoljuk kedvenc kávénkat.
Jelenleg a világon termelt kávé kb. 70%-a arabica, robustát elsősorban Nyugat-Afrikában és Indonézia egyes részein termelnek, a legfontosabb, kifejezetten robusta termelésre szakosodott ország pedig Vietnám. Bár a robusta ára a könnyebb termeszthetőség miatt lényegesen kedvezőbb, mint az arabicáé, hiba lenne azt gondolnunk, hogy feltétlenül rosszabb minőséget képvisel, léteznek kifejezetten csúcsminőségű, specialty robusta kávék is. Mindenesetre érdemes figyelni kedvenc kávéink összetételére, és attól függően, hogy hogyan fogjuk elkészíteni, tudatosan választani közülük.
