Berlin

Vajon őrzi-e még Berlin egykor legendás szellemi pezsgését? S hogyan változott arculata az újraegyesítés óta?

Németország fővárosa nem tartozik a legrégebbiek közé Európában. A mai metropolis központja Berlin és Köln települések egyesülésével a 14. században jött létre, birodalmi fővárossá 1871-ben vált. A 20. század első évtizedeiben szabad szellemű, divatos város hírében állt, ahol művészek, bohémek gyülekeztek. Aztán a történelem viharfelhői beárnyékolták ezt a legendát… A második világháború után a romjaiban álló várost hatalmi zónákra osztották a győztes szövetséges hatalmak.

A történelmi központokat a hidegháborús években az NDK kormánya által emelt fal választotta el. 1989. november 9-én szimbolikus esemény volt a lerombolása. Egy évvel később, október 3-án született meg a parlamenti határozat arról, hogy az újraegyesített Németország fővárosa Berlin.

Azóta felnőtt egy generáció, az ő számukra múzeum a Fal megmaradt darabja. Fejcsóválva méregetik a Checkpoint Charlie határátkelőhely sorompóját, az őrbódét… Alig hiszik, hogy sok NDK-s polgár lelte itt halálát illegális határátlépési kísérlet közben. A Stasi Múzeum azok számára is tartogat felfedeznivalót, akik nem csupán hallomásból ismerik a hírhedt titkosszolgálat módszereit. Az NDK-s múzeum viszont derűs nosztalgiázásra való: ráülhetünk a silány minőségű lakótelepi ülőgarnitúrára, s felidézhetjük: mennyire kuckós a Trabi hátsó ülése…

E közelmúlt történelmét idéző „látványosságok” ma ugyanolyan turisztikai nevezetességek, mint a Brandenburgi kapu, a Reichstag, a Pergamon Múzeum vagy az Unter den Linden sugárút.

Lehet, hogy csakugyan „minden rosszban van valami jó”? Előbb a lebombázott területeken, majd a belső határ „senki földjén” óriási építkezések indultak. A 90-es években Európa legnagyobb projektjei valósultak meg például a Postdam téren: a szállodák, bevásárló- és szórakoztatóközpontok óriási tömegeket vonzanak. A Főpályaudvar, a Kulturfórum, a Berlini Filharmonikusok koncertterme – csak néhány példa a modern építészet remekei közül. Ízlésben, formai megoldásokban változatos létesítmények születtek. S a várostervezők arra is figyeltek, hogy tágas tér, zöldövezet vegye körül ezeket. A Tiergarten parkegyüttese , Charlottenburg kastélyának kertje, a Vörös Városháza előtti tér, a Múzeumsziget csupa olyan helyszín, ahol jólesik elidőzni.

Ugyancsak modern épületek övezik a keleti városrész központját, az Alexnek becézett teret. A közelben áll a híres tévétorony, amelyet az ironizáló hajlamú helyiek fogpiszkálónak titulálnak. A Győzelmi oszlop istennője sem ússza meg a fricskát: őt Arany Böskeként emlegetik.

Berlin derűs városnak tűnik. Lakói szívesen látogatják múzeumaikat, koncerttermeiket, színházaikat. A középkori hangulatát őrző Nikolai negyed kis éttermeitől a Spree-parti kiskocsmákon át a nagyvilági lokálokig széles a szórakozóhelyek skálája.

A tabukkal nemigen törődnek a berliniek, ott jártunkkor például a romjaiban is méltóságteljes épülettorzó, a Vilmos császár emléktemplom tövében nemzetközi utcai művészfesztivál zajlott, s bolhapiacot is tartottak. Aki szeret vásárolgatni, keresse fel a Friedrichstrasse vagy a Ku’damm (Kurfürstendam) elegáns áruházait. A választék szédítő.

Berlini szállások, szállodák, hotelek, hostelek, panziók, szálláshelyek itt.